A Csepeli Motorkerékpárgyárban az évi 30-40 ezer Pannónia mellett néhány más közlekedési eszköz előállításával is próbálkoztak. A legismertebb ezek közül talán a teherutánfutó, a dodzsem és a riksa. Most egy újabb, eddig ismeretlen csepeli gyártmányt mutatok be.
Amikor az autós kempingezés fél Európát magával ragadó divattá vált, Magyarországon számos ötlet született a friss igények kielégítésére. A folyton valami új dologgal foglalkozó Urbach László, akit 1961-ben „kifúrtak” a Berva mopedeket gyártó egri Finomszerelvénygyárból, sőt másik izgalmas kezdeményezését, a Messerschmitt Kabinenroller magyarországi gyártását is megtorpedózták, úgy gondolta, egy utánfutóval kombinált sátorral lehetne valamit kezdeni a piacon. Külföldi szaklapokban bőven látott ilyeneket, és 1962-ben a budapesti Kocsigyártó KTSZ-szel elkészíttetett egy prototípust. Amikor a gyártás megkezdődött, szerződést bontottak vele. Urbach nem tétovázott, felkereste régi ismerősét, Toldi Józsefet, a Csepeli Motorkerékpárgyár igazgatóját, aki korábban – a Prés- és Kovácsoltárugyárban – a főnöke volt, és felajánlotta módosított koncepcióját, egy másféle „camping utánfutó lakókocsi” ötletét. Erről a 2024-ben megjelent Urbach-monográfiában részletesen írtam, egy dologgal nem szolgáltam a könyvben – fényképpel. Volt ugyan a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum archívumában őrzött Urbach-hagyatékban fotósorozat egy ismeretlen sátras utánfutóról, azonban nem állt rendelkezésre bizonyíték a szerkezet csepeli eredetével kapcsolatban.


Mostanában Rózsa György fotóhagyatékának feldolgozásában működöm közre az MMKM archívumában, és a közelmúltban kezembe került néhány fotó, amelyeket a Csepeli Motorkerékpárgyár Kísérleti Üzemében exponált az Autó-Motor kiváló rovatvezetője 1963-ban. A legtöbb a Sági László féle kéthengeres motor öntvénymintáival kapcsolatos, de felbukkan az Urbach-hagyatékból ismert UC-4 Tihany kempingház is. A kérdés tehát immár nem kérdés, amint az is tény, hogy a vontatható kempingház prototípus maradt.

Joggal kérdezheti az olvasó, hogy a Csepeli Motorkerékpárgyár, amely gyártókapacitás hiányában nem tudta emelni a darabszámot, holott az elengedhetetlen lett volna a nyereséges működéshez, és amely soha nem kapott elegendő tőkét beruházáshoz, fejlesztéshez, mi a bánatért kezdett bele egy az alapterméktől idegen gyártmány előállításába. Gyanítom, merő optimizmus állt a háttérben, és persze nyilvánvaló, hogy egy kempingutánfutó nem igényelt semmiféle új gépet, befektetést. Jól ment a gyárnak, bíztak a fényes jövőben. (Ocskay Zoltán)

